Miért használnak a japánok egy "lusta kandzsit", amit mi elfeledtünk?

Amikor japán drámákat vagy mangákat nézel, láttad már ezt a fura jelet: 「々」?

Gyakran feltűnik olyan szavakban, mint a 「人々」 (hitobito) vagy a 「時々」 (tokidoki). Amikor először látod, talán kicsit zavarba jössz: ez elgépelés, vagy valami új internetes jel?

Nos, valójában egy „kényelmi eszköz”, aminek funkciója nagyjából egyenlő azzal a "+1"-gyel, amit chateléskor használunk, vagy a matematikában a négyzetjel (²) funkciójával.

Egy "másolás-beillesztés" gyorsbillentyű

Ez a 「々」 jel roppant egyszerűen azt jelenti: ismételd meg az előző írásjegyet.

• 人々 (hito-bito) = 人人, azaz emberek
• 時々 (toki-doki) = 時時, azaz időnként, néha
• 日々 (hibi) = 日日, azaz minden nap

Látod, ez egy beépített "másolás-beillesztés" gyorsbillentyű a nyelvben. Ugye milyen okos?

És ami még érdekesebb, a japánok még egy szuper aranyos becenevet is adtak neki: 「ノマ」(noma).

Nézd meg figyelmesen a 「々」 jelet, nem úgy néz ki, mintha a katakana 「ノ」 és 「マ」 össze lenne illesztve? Ez a becenév aligha lehetne találóbb.

A leginkább ismerős, mégis ismeretlen "kínai írásjegy"

De ami a legmeglepőbb, az az, hogy ez a jel, amely annyira "japánosnak" tűnik, valójában hamisítatlan "kínai gyártmány", és ősidők óta létezik.

Eredete a kínai írásjegyek kurzív írásmódjához nyúlik vissza. Az eredeti formája a 「仝」 (tóng) írásjegy, jelentése pedig "azonos". Az ősi kalligráfusok, hogy gyorsabban írjanak, a 「仝」 karaktert kurzív módon a 「々」 formájában írták le.

Már 3000 évvel ezelőtt, a Sang-dinasztia bronzedényein is megjelent ez a használat. Például a "子子孫孫" (zǐ zǐ sūn sūn – utódok sokasága) feliratokon a második "子" és "孫" írásjegyeket ismétlő jelként írták le.

Így van, ez a jel, amit mi a japánok találmányának gondoltunk, valójában az őseink bölcsessége. A későbbi fejlődés során a modern kínai nyelvben megszokottá vált az írásjegyek közvetlen ismétlése (például "人人" - mindenki, "常常" - gyakran), míg a japán nyelv megőrizte ezt a magas hatékonyságú "lusta jelet", és a hivatalos nyelv részévé tette.

Ez olyan, mintha rádöbbennél, hogy a szomszédod évszázadok óta használt családi titka, valójában a saját dédnagyapád találmánya volt.

A nyelv egy húsvéti tojásokkal teli kincsesbánya

Amikor legközelebb meglátod a 「々」 jelet, már tudni fogod, hogy nem valami furcsa szimbólum, hanem egy "élő kövület", ami évezredeken átívelő történelmen keresztül köti össze a kínai és japán kultúrát.

A japán billentyűzeten egyszerűen beírva az onaji (同じ) vagy dou (同) szavakat, könnyedén megtalálhatod.

A nyelv világa ilyen csodálatos, tele van ilyen váratlan "húsvéti tojásokkal". Minden szimbólum mögött rejtőzhet egy elfeledett történet, amely különböző kultúrákat köt össze. Egy új nyelv tanulása nem csak szavak és nyelvtani szabályok memorizálását jelenti, hanem egy ajtót is kinyit az ismeretlen történetek felfedezésére.

Ha téged is lenyűgöznek ezek a kultúrák közötti történetek, és vágysz arra, hogy akadálymentesen kommunikálhass a világ minden táján élő emberekkel, akkor egy olyan eszköz, mint az Lingogram, segíthet neked. A beépített AI fordító funkciója lehetővé teszi, hogy anyanyelveden csevegj bárkivel, mintha évek óta ismernétek egymást, és könnyedén fedezzetek fel további kulturális titkokat.