Tíz éve tanulsz angolul, mégsem tudsz megszólalni? Mert a parton próbálsz megtanulni úszni.

Ismerős az a kétségbeejtő pillanat, amikor hiába lapoztál szótárkönyveket rongyosra, tudod kívülről a nyelvtani szabályokat, és százával nézted az amerikai sorozatokat, de amint angolul kellene megszólalnod, azonnal lefagy az agyad?

Gyakran hisszük, hogy akik jól beszélnek angolul, azok vagy veleszületett tehetségek, vagy extrovertált személyiségek. De mi van, ha azt mondom, hogy ennek semmi köze a tehetséghez vagy a személyiséghez?

Az igazság az: angolul tanulni olyan, mint úszni tanulni.

Tökéletesen elsajátíthatod az úszás minden elméletét; a víz felhajtóerejétől a kartempók szögéig mindent pontosan tudhatsz. De amíg egyetlen napig sem mész be a vízbe, addig örökre csak „úszásteoretikus” maradsz, és sosem válsz igazi úszóvá.

Angoltanulásunk legtöbbször pont erről szól: a parton gyakoroljuk az úszást. Nagyon igyekszünk, keményen dolgozunk, de egyszerűen nem megyünk be a vízbe.

Ne légy többé „úszásteoretikus”, ugorj be a vízbe!

Gondolj azokra, akik folyékonyan beszélnek angolul a környezetedben! Ők nem „okosabbak”, csak régebb óta és intenzívebben „áznak a vízben” nálad:

• Olyan környezetben dolgoznak és élnek, ahol muszáj angolul beszélniük.
• Vannak külföldi barátaik, és nap mint nap a „vízben” kommunikálnak.
• Nem félnek a „víz lenyelésétől”, és mernek hibázni, miközben „kapálóznak”.

Látod? A lényeg nem a „személyiség”, hanem a „környezet”. A személyiség megváltoztatása nehéz, de egy olyan környezetet teremteni, ahol „be tudsz menni a vízbe”, azt viszont megtehetjük most azonnal.

Első lépés: Találd meg a „túlsó partot” (Világos cél)

Miért akarsz úszni tanulni? Csak a szórakozás kedvéért, vagy azért, hogy átússz a túlsó partra, és találkozz egy fontos személlyel?

Ha csak a szórakozás kedvéért, valószínűleg csak egy kicsit kapálóznál, aztán kimennél a partra. De ha a túlsó parton van egy nyomós indok, amiért át kell menned – például egy kiszemelt álláslehetőség, egy kultúra, amit alaposan meg szeretnél ismerni, vagy egy barát, akivel meg szeretnél nyílni –, akkor mindent beleadva, elszántan úsznál előre.

Ez a „nyomós indok” lesz a legerősebb motivációd. Hatására önként elkezded elemezni: Milyen messze van még a túlsó part? Milyen „úszásstílusra” van szükségem? Hogyan osszam be az erőmet?

Tedd meg! Ne mondd többé azt, hogy „jól akarok angolul tanulni”. Alakítsd át konkrét céllá: „három hónap múlva 10 perces kötetlen beszélgetést tudjak folytatni külföldi ügyfelekkel”, vagy „külföldi utazásaim során önállóan tudjak ételt rendelni és utat kérdezni”.

Második lépés: A cél az, hogy „ne fulladj meg”, nem az olimpiai aranyérem (Az angolt eszközként használni)

Az úszni tanulók célja talán az, hogy tökéletes pillangóúszó legyen? Nem, először is az, hogy ne süllyedjen el, tudjon levegőt venni, és előrejusson.

Az angol is ilyen. Elsősorban kommunikációs eszköz, nem egy olyan tudomány, amiből száz százalékos vizsgát kell tenni. Nem kell minden nyelvtani részletet értened, ahogy magyarul beszélve sem feltétlenül tudnánk minden rag pontos használatát megmagyarázni, mégsem akadályozza ez a kommunikációt.

Ne rágódj többé azon, hogy „Helyes a kiejtésem?” vagy „Hibátlan ennek a mondatnak a nyelvtana?”. Amíg a másik fél megérti, amit mondasz, sikeres vagy. „Átúsztál!”

Ne feledd: Ha egy témáról magyarul sem tudsz beszélgetni, ne is reméld, hogy angolul majd könnyedén fogsz róla társalogni. A kommunikációs képesség fontosabb, mint a tökéletes nyelvtan.

Harmadik lépés: Ne félj „vizet nyelni”, ez elkerülhetetlen (Fogadd el a hibákat)

Senki sem születik úgy, hogy tud úszni. Mindenki az első „lenyelt vízcseppel” kezdi.

Más előtt hibázni valóban kínos, de ez az a pillanat, amikor a leggyorsabban fejlődsz. Minden „víznyelésnél” ösztönösen igazítod a légzésedet és a testtartásodat. Minden elhibázott mondat alkalmat ad arra, hogy megjegyezd a helyes használatot.

Azok, akik folyékonyan beszélnek angolul, nem arról van szó, hogy nem hibáznak, hanem arról, hogy több hibát követtek el, mint ahány alkalommal te gyakoroltál. Már megszokták a „víznyelés” érzését, és tudják, hogy ha továbbra is „kapálóznak”, előbb-utóbb fel fognak bukkanni.

Hogyan „menjünk be a vízbe”? Kezdd a saját „medencéd” kialakításával!

Rendben, az elméletet értjük, de hogyan „menjünk be a vízbe”?

1. Állítsd az életedet „angol üzemmódba”

Ez nem azt jelenti, hogy „szánj időt az angoltanulásra”, hanem azt, hogy „élj angolul”.

• Váltsd át a telefonod és a számítógéped rendszer nyelvét angolra.
• Hallgass angol dalokat, amiket szeretsz, de most próbáld meg kideríteni, miről szól a dalszöveg.
• Nézd meg a kedvenc amerikai sorozataidat, de próbáld meg angol felirattal, vagy akár felirat nélkül.
• Kövesd azokat a külföldi bloggereket, akik az érdeklődési körödbe tartoznak, legyen szó fitneszről, sminkről vagy játékokról.

A lényeg, hogy angolul csináld azt, amit amúgy is szeretsz. Ne „tanulási feladat” legyen az angol, hanem „az életed része”.

2. Kezdd a „sekély víznél” a „kapálózást”

Senki sem várja el tőled, hogy az első napon rögtön a mélyvízbe ugorj. Kezdd apró lépésekkel, építs önbizalmat.

• A heti célod: rendelj egy kávét angolul.
• A jövő heti célod: kommentelj angolul a kedvenc bloggednek a közösségi médiában.
• Az azutáni héten: keress egy beszélgetőpartnert, és folytass vele egy 5 perces egyszerű párbeszédet.

Ha már a beszélgetőpartnerekről van szó, ez lehet a leghatékonyabb, de egyben a legfélelmetesebb lépés is. Mi van, ha attól tartasz, hogy rosszul beszélsz, kínos lesz, vagy a másik fél türelmetlen lesz?

Ekkor egy olyan eszköz, mint az Intent, nagy segítségedre lehet. Ez olyan, mint a személyes „úszóedződ” és „mentőöved”. Itt a világ minden tájáról találhatsz olyan beszélgetőpartnereket, akik szintén tanulók, így sokkal toleránsabbak egymással. A legjobb az, hogy beépített AI alapú valós idejű fordítással rendelkezik. Amikor elakadsz, és nem jut eszedbe a szó, a fordítási funkció olyan, mint egy mentőöv, azonnal segít, így nyugodtan „úszhatsz” tovább, és nem kell egy kínos pillanat miatt visszavonulnod a partra.

Az Intenten nyugodtan kezdheted a „sekély víznél”, lassan építheted az önbizalmadat, amíg egy napon észre nem veszed, hogy már könnyedén úszol a „mélyvízben”.

Ne állj többé a parton, irigykedve azokra, akik könnyedén úszkálnak a vízben.

A legjobb idő az angoltanulásra mindig most van. Felejtsd el az unalmas szabályokat és a tökéletesség kényszerét! Úgy, mint egy gyerek, aki úszni tanul: ugorj be a vízbe, játssz, és „kapálózz”!

Hamarosan rájössz, hogy az „angolul megszólalni” valójában egyáltalán nem is olyan nehéz.